A világ legszőrösebb állatai igazi klímaszupersztárok
A tengeri vidrákat majdnem kipusztította a túlvadászat, most viszont úgy tűnik, hogy ezek a szőrmókok segíthetnek megmenteni a bolygó egyéb élőlényeit, mivel nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a tengeri hínárerdők fennmaradásában.
A tengeri vidra egykor gyakori vendég volt a Csendes-óceán partjainál, a 18. és 19. századi szőrmeőrület viszont majdnem teljesen kipusztította: az addig közel 300 ezres populációból a 20. század elejére becslések szerint alig kétezer példány maradt fenn.
Mára ez a szám sokat javult (körülbelül 100 ezer példány élhet világszerte), bolygónk legnagyobb örömére: ezek az állatok ugyanis nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a tengeri hínárerdők fennmaradásában, amik pedig hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni, mielőtt a légkörbe kerülne és ezzel hozzájárulna a klímaváltozáshoz.
A még mindig veszélyeztetett tengeri vidrák azon túl, hogy négyzetcentiméterenként 140 ezer szőrszállal a bolygó legszőrösebb állatainak számítanak, azzal is kitűnnek az állatvilágból, hogy rengeteget esznek, lévén gyors anyagcseréjük arra ösztönzi őket, hogy folyamatosan új energiaforrás után nézzenek.
Tengeri vidra a víz alatt. Fotó: Getty Images
Egyik kedvenc eledelük a tengerisün, ami növényevő. Ha nincsenek vidrák, a tengerisünök elszaporodnak, és víz alatti sivataggá züllesztik az amúgy dús növényzetet. Márpedig a hínárerdők a klímaváltozás elleni harc bajnokai, mert a széndioxid-megkötő hatásuk erőteljes. Ökológus kutatók 2012-ben megvizsgálták egy 51 ezer négyzetkilométeres, csendes-óceáni partszakasz szén-dioxid-megkötő képességét – kalkulálva a hínárnövekedés és hínársűrűség ütemével illetve arányával –, és arra jutottak, hogy az élőhely vidrák jelenlétében akár 4,4–8,7 millió tonnával több szén eltárolására képes a dús víz alatti növényzet miatt, mint vidrák nélkül. Ez a mennyiség több, mint amennyit egymillió személyautó egy év alatt kibocsát.
De már az is sokat nyomna a latban, ha az Aleut-szigetek és a Vancouver-sziget közti hínárállomány 1 százaléka a tenger fenekén maradna, mert ezzel is 100 ezer robbanómotoros autó kibocsátását lehetne ellensúlyozni.
Ráadásul a vidrák a tengerifüvekre is jótékony hatással vannak. Mivel rákokat is szívesen fogyasztanak, a páncélosok kevesebb csigát esznek meg, amik így nagyobb számban fogyasztják el a füvekre rakódó algát. Utóbbi gátolná a növények fényelnyelését, ami miatt nem nőnének elég gyorsan –, igen, ilyen sokat számít egyetlen állatfaj fennmaradása a teljes ökoszisztémában! Mi több, a tengerifű csökkenti az óceán savasodását, azaz többszörösen is jótékony hatással van a környezetre.
A hínár akár napi 60 centimétert is nőhet, így nagyon gyorsan pótolható. Ha elpusztul, a fenékre süllyed, a benne megkötött szénnel együtt. Amennyiben sok a vidra, a tengeri növényeket sem fenyegeti gyors pusztulás – ugyanakkor ezek az állatok valóban nagyon falánkak, ami akár a túlhalászat miatt amúgy is veszélyben lévő halállománynak lehet elsősorban rossz hír.
Borítókép: Getty Images