HU | EN
MENÜ

Brassó jövőre zöld energiára áll át

2021. December 23.

Az erdélyi város lesz az első romániai település, amely 2022-től száz százalékban zöld energiát használ majd. Keleti szomszédunk több városa is komoly lépésekre szánta el magát a közelmúltban, ezek közül a brassói az egyik leginkább figyelemre méltó.



Allen Coliban, Brassó polgármestere nemrégiben jelentette be, hogy a következő évtől kezdődően a város teljes mértékben zöld energiaforrásokra állítja át energiafogyasztását. Ez az összes köztulajdonban lévő létesítményt, például iskolákat, kulturális intézményeket, közvilágítást, sőt még a helyi síközpontot is magában foglalja.

A lépésre azt követően került sor, hogy a helyi áramszolgáltatóval, az Electrica Furnizare-val megállapodtak, hogy mind az 525 városi fogyasztási pontot vízenergiával látják el. Ezzel a hírek szerint Románia első teljesen zöld önkormányzata lesz.

Mennyire zöld?

Az új megállapodás értelmében 37 iskolát, 29 óvodát, 8 bölcsődét, kulturális intézményeket és önkormányzati épületeket látnak el zöld energiával. Ugyanez vonatkozik a fűtőművekre, a többszintes parkolókra, a sportlétesítményekre, a közvilágításra, valamint a helyi síterep számára szükséges villamos energiára. Utóbbihoz többek között a műhó-előállító rendszerek és az ezekhez tartozó szivattyúrendszerek tartoznak, amelyek jelentős fogyasztóknak számítanak. Az átállás ellenére a város közleménye szerint az önkormányzati áramköltségek nem csökkennek a fogyasztói árakhoz képest.

A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy valójában az Electrica Furnizare teljes energiatermelésének csak mintegy 34 százaléka sorolható a zöld és fenntartható kategóriába. A fennmaradó rész a szén (16 százalék), a nukleáris energia (28 százalék) és a földgáz (20 százalék) között oszlik meg.

Másrészt, ha a zöld energiaforrásokról van szó, a legnagyobb részt a vízenergia teszi ki (az össztermelésen belül 25 százalékkal), amelyet a szél (5 százalékkal) és a napenergia (4 százalékkal) követ. A megállapodás lényegében abbból áll, hogy a települési fogyasztást az általános, minden város számára elérhető áramról kizárólag fenntartható forrásokból származó energiára állítják át.

A megállapodás viszonylag formális jellege ellenére mégsem kis teljesítmény egy önkormányzat (beleértve egy síközpontot is) villamosenergia-fogyasztásának száz százalékát zöld energiával ellátni. Az önkormányzatoknak azonban még hosszú utat kell megtenniük, mivel ideális esetben több ezer háztartásnak is fenntartható energiához kellene jutnia.

A város polgármestere szerint Brassó nagyon elkötelezett abban, hogy Románia zöld fővárosa legyen, és a helyi hatóságok fenntarthatósághoz való hozzáállása nagyon fontos, mivel ez másokat is meggyőzhet arról, hogy csatlakozzanak az ügyhöz.

Kolozsvár is zöldít

Ugyanakkor nem Brassó az egyetlen erdélyi város, amely erre a címre hajt. Kolozsvár közlekedési flottájának jelenleg a fele elektromos meghajtású, és öt éven belül szeretnék elérni a száz százalékos arányt, amihez sorra jelentik be a fontos fejlesztéseket. Terveik között szerepel többek között elektromos villamosok, autonóm buszok és a trolibuszhálózat bővítése.

De nemcsak bejelentéseket tesznek, így a városban november óta használható 24 darab új építésű villamos. Az Astra Imperio villamosok egyenként 300 utas szállítására képesek.

Nem a járműbeszerzés és az építkezés az egyetlen mód, amivel egy város ösztönözheti a környezetbarát közlekedést. Kolozsvár például bevezette az úgynevezett Zöld Péntek névre hallgató kezdeményezést, amelynek lényege, hogy gyakorlatilag ingyenessé teszi a tömegközlekedést péntekenként. A cél az, hogy ösztönözzék a tömegközlekedés használatát, és az emberek végleg kiszálljanak az autóból, ezáltal is csökkentve a légszennyezést. Talán még ennél is nagyobb figyelmet kapott az úgynevzett egészségjegy, amelynek lényege, hogy azok az utasok, akik két perc alatt húszszor leguggolnak, szintén ingyen utazhassanak.

A legnagyobb jelentőségű fejlesztést azonban kétségkívül a metróépítés hozhatja el Kolozsváron. A megvalósíthatósági tanulmányt ősszel fogadta el a városi képviselőtestület, így a tervek szerint nagyjából egy évtized múlva metró közlekedik a város alatt. A metróvonal 21,03 kilométer hosszú lesz, és Szászfenest köti össze a Szentgyörgyhegyi/Muncii út végével a Főtér, illetve a Mărăşti tér érintésével, olvasható a Maszol.ro portálon. Az új metróvonal Szászfenesen 6,3 kilométer, Kolozsváron 14,7 kilométer hosszú lesz.

A metrószerelvények 3 kocsival közlekednének másfél perccenként, így óránként maximum 21 600 személyt szállíthatnának. A Mărăşti tér után a metró kettéágazik, egyik ága a Szentgyörgyhegyi út, másik ága pedig Szopor felé tart. Az építkezés költsége meghaladja a kétmilliárd eurót.

 

Borítókép: Getty Images