HU | EN
MENÜ

Cigarettacsikkekből plüssmackó: a világ leggyakoribb szemete játékokban él tovább

2021. szeptember 06.

Évente 4,5 billió cigarettacsikket dobunk el világszerte, ez a leggyakoribb szemét a Földön, mégis kevesen foglalkoznak az újrahasznosításával. Pedig a küldetés nem lehetetlen: egy indiai cég arra specializálódott, hogy az elhajigált csikkekből különböző termékeket, többek közt játékmackókat készítsen.

 

A Code Effort nevű cég társalapítója, Naman Gupta bevallottan elfogadó a dohányosokkal szemben, a szétdobált csikkeket azonban épp eleget nézegette az indiai Noida utcáin. Ahelyett viszont, hogy csak a fejét ingatta volna, fivérével közösen cselekedett: eljárást dolgoztak ki, amivel az összegyűjtött csikkek párna- és plüssjáték-töméseként, vagy akár szúnyogriasztóként is felhasználhatók.

A szuperszkennert arra használjuk, hogy megnézzük, van-e bármilyen, a csapatunk tagjaira veszélyes fémhulladék vagy veszélyes, illegális törmelék a csikkek között” – magyarázta Gupta a Business Inisdernek a gyűjtési folyamatot követő fémdetektorozás fontosságát. A gyűjtést helyiek végzik, a Code Effort pedig 300 rúpiát fizet a csikkek kilójáért, ami nagyjából 1200 forintnak megfelelő összeg. Mivel gyorsan összejön egy kiló, a gyűjtögetők jártukban-keltükben is pénzt keresnek a céggel – havonta átlagosan hétmillió csikket szednek össze.

A begyűjtött és már fémdetektorral ellenőrzött csikkeket szorgos kezek metszik szét, hogy elkülönítsék a papírt, a füstszűrőt és a dohányt – utóbbit helyi gazdaságok használják természetes komposztanyagként. A papírt ledarálják, átmossák és kiszárítják, majd online és helyi üzletekben értékesítik. A bennük lévő maradék nikotin elégetve hatásos védelmet nyújt a moszkitók ellen, amik egyébként is sokak életét keserítik meg a forró, párás országban; a termék jövőre többféle illatban is kapható lesz.

A műanyag szűrőket szintén ledarálják és áztatják, az ehhez használt recept azonban üzleti titok. Ugyanakkor legális, és független szakvélemények szerint nincs egészségkárosító hatása. Ez azért fontos, mert az általa pamutszerű anyaggá alakult szűrőket később párnákba és plüssjátékokba gyömöszölik a Code Effort munkatársai, amik közvetlenül érintkeznek a vásárlók és gyermekeik bőrével.

A cég neve egyébként betűszó, a „conserve our depleting environment” angol mondat (szabad fordításban „óvjuk meg a hanyatló környezetünket”) rövidítéséből származik. Guptáék ugyanis pontosan tudják, hogy az eldobált csikkekben található nikotin káros a környezetre, a műanyag szűrők pedig tíz év alatt bomlanak le, méghozzá káros mikroműanyagokra.

A döntéshozók világszerte küzdenek a füstszűrőkkel, amiket ironikus módon pont az egészség megőrzésének elősegítése érdekében vezettek be a cigarettagyártók. A megoldások a gyorsan bomló, természetes anyagból készült szűrőktől az e-cigik propagálásán át a nettó betiltásig terjednek.

A cigarettacsikkek a világon mindenhol problémát jelentenek, a tengerparti települések némelyike például vagyonokat áldoz arra, hogy megtisztítsa partjait. Ezt elégelték meg például Koppenhágában, ahol a helyi önkormányzat formatervezett zsebhamutartókkal hívja fel a figyelmet arra, hogy a csikkeknek nem a homokban, hanem a szemetesben van a helyük.

A csikkek Magyarországon is gondot jelentenek: a KSH adatai szerint a lakosság több mint negyede, 27 százaléka dohányzik. A valódi megoldást tehát az jelentené, ha ez az arány tovább csökkenne.

 

Borítókép: Getty Images