Cseh, szlovák és lengyel összefogás az ürgék védelméért

Az ürge egy–két évszázaddal ezelőtt még szerte az országban feltűnt. A füves pusztákat kedvelő állat napjainkra azonban a kihalás szélére került, ami többek között azért is probléma, mert ezek a kisemlősök fontos táplálékot jelentenek a szintén veszélyeztetett parlagi sasoknak és kerecsensólymoknak. Az egész régióban veszélyeztetett ürgepopuláció csak nemzetközi összefogással őrizhető meg.

Az ürge (Spermophilus citellus) a 19. században még kifejezetten elterjedt volt a Kárpát-medencében – ennek, illetve az ürgeöntés szokásának állít emléket Petőfi Sándor Arany Lacihoz írott versében. A kedves megjelenésű kisemlős testhossza körülbelül 20 centiméter, testtömege 200 és 350 gramm között alakul. Nappal aktív, az éjszakákat biztonságos, földalatti járatrendszerben tölti. Az aktív, nyári időszak végén az ürge mélyebbre húzódik, és eltömített járatrendszerében alussza téli álmát. 

A rövidfüvű puszták lakója: előnyben részesíti a sík, nagy kiterjedésű, alföldi gyepterületeket, a homokos és löszös, kevésbé kötött talajokat, de hegyi legelőkön, kötöttebb, köves talajon is előfordul. Hazánkban mozaikosan elterjedt,  az elterjedést elsősorban az alkalmas élőhelyek hiánya korlátozza – olvashatjuk az ürgékről szóló szócikkben a magyar természetvédelem hivatalos oldalán.

Régóta védett, de hiányoznak az élőhelyek

Az ürge védelméről hazánkban 1982 óta gondoskodnak. Napjainkra fokozottan védett fajjá vált, eszmei értéke 250 ezer forint. Sokak számára talán meglepő lehet, de a hazai ürgepopuláció túlélését a védett legelőterületek mellett leginkább a repülőterek biztosítják, mivel az itt található füvet rendszeresen kaszálják, a terület vízelvezetéséről pedig a kiépített csapadékelvezető-rendszerek gondoskodnak. 

Ez azonban mégsem jelent ideális megoldást, hiszen az ürgék kifejezetten vonzzák a ragadozó madarakat – ez pedig a repülőterek környékén kölcsönösen veszélyt jelent nemcsak a madarakra, hanem a repülőgépekre is. A rövid fűre azért van szüksége az ürgéknek, mert így tudják időben észrevenni a rájuk leselkedő veszélyt.

Az emberi jelenlétet, amennyiben az nem kifejezetten károsítja az élőhelyet, illetve napi tevékenységében nem akadályozza, képes tartósan tolerálni, azonban a legeltetett területek visszaszorulásával és a növényzet magasságának növekedésével az ürgék is eltűntek a gyepekről. Sőt, az élőhelyek eltűnése mellett még egy olyan veszéllyel is meg kell küzdeniük, amelyre elsőre kevesen gondolnának: a települések közelében szabadon vadászó házimacskák az ürgék egyik legnagyobb ellenségei jelenleg.

Ha segítséget kap, megmenekülhet

Az ürgepopuláció az egész európai elterjedési területén veszélyeztetett. Endemikus, vagyis bennszülött faj, mára mégis eltűnt többek között Németországból és Horvátországból, de a többi országban is rohamosan csökken az egyedszám. 

Ez a helyzet élénken foglalkoztatja a hazai és a nemzetközi természetvédelmi szakembereket. A témában nemzetközi ürgevédelmi konferenciát is tartottak már Budapesten, az Európai Unió pedig Raptorsprey Life néven egy önálló programot is támogatott, ami az ürge mellett olyan fontos zsákmányállatok védelmét szolgálja, mint a hörcsög, a mezei nyúl, a magyar szöcskeegér és a délvidéki földikutya.

A szigetszerű elterjedés miatt az ürgék gyakran ott sem tudnak természetes úton újra megtelepedni, ahol a terület erre egyébként alkalmas lenne. Itthon ötven év alatt mintegy 70 százalékkal csökkent az ürgekolóniák száma, és csak hat–hét évvel ezelőtt torpant meg a csökkenés, ami a védelmi munkának és a meghirdetett visszatelepítési programoknak köszönhető.

Az állatok a sikeres visszatelepítési programnak köszönhetően jelentek meg ismét a tihanyi Belső-tó partján, de a Nagykunság és a Dunántúl több pontján is sikerült stabil kolóniát kialakítani a budapesti, a kecskeméti vagy épp a szentkirályszabadjai repülőtérről származó egyedek segítségével.

Ilyen például a tihanyi Belső-tó mellett élő kolónia is, mely ma az áttelepítés modelljének is tekinthető, hisz mára itt egy stabil populáció alakult ki. Az áttelepítések a projekt keretében idén is folytatódtak, például a Kecskeméti Repülőtérről nagykunsági élőhelyekre, vagy a Bakonyban található szentkirályszabadjai repülőtérről több dunántúli élőhelyre is.

Régiós összefogás

Az ürgék védelmére létrehozott nemzetközi összefogásba most Szlovákia, Csehország és Lengyelország is bekapcsolódik. A cél az, hogy Szlovákiában 100 százalékkal, Lengyelországban pedig 50 százalékkal növeljék a meglévő ürgepopulációt.

Ennek érdekében Szlovákiában 185, Lengyelországban 22 hektárnyi területen újítják meg az ürgék élőhelyeit, a programhoz kapcsolódó szervezetek pedig legalább tíz új ürgekolónia létrehozását tervezik.

Északi szomszédunk esetében mind a síkvidékeken, mind a dombvidékeken és az ezekkel szomszédos fennsíkokon is nagy számban fordultak elő a kisemlősök, de a gazdasági állatok legeltetésének fokozatos megszűnésével, a legelők elgazosodásával vagy felszántásával olyan mértékben csökkent az egyedszámuk, hogy jelenleg európai jelentőségű védett fajok közé sorolják őket.

Az élőhelyek fenntarthatóságának műszaki és anyagi feltételei mellett fontos az emberek érdeklődésének felkeltése és a legeltetett területek megléte is. A projekt 2027. december 31-ig tart, és az Európai Bizottság jóváhagyásával a Life keretén valósul meg uniós alapok társfinanszírozásával.

 

Borítókép: Getty Images