HU | EN
MENÜ

Európa legnagyobb vályogháza egy szupermodern cégközpont

2021. May 06.

Észszerű az embernek és a Földnek: valahogy így hangzik a biotermékeiről Magyarországon is ismert Alnatura jelmondata. A vállalat néhány évvel ezelőtt olyan úttörő, mégis low-tech cégközpontot tervezett magának, amely teljes mértékben ezt a filozófiát tükrözi. A fenntartható szempontok alapján kialakított területen óvoda és biogazdaság is található, a leginkább figyelemre méltó azonban maga az irodaház.

A német ökológiai élelmiszerbolt-hálózat jó néhány évvel ezelőtt döntött új cégközpont építéséről. Mivel az előző épületet kinőtték, a régi központ bővítése nem jött szóba. A kiszemelt terület Hessen szövetségi tartomány déli részén, egészen pontosan Darmstadt külvárosában található.

A cégvezető Götz Rehn kifejezetten eltökélt volt az innovatív megoldásokat illetően, a tervezésre és a kivitelezésre összesen hat évet áldozott. Az eredmény pedig magáért beszél.

Biokert és óvoda a volt laktanyaudvaron

Darmstadttól délnyugatra fekszik egy nagy kiterjedésű terület, amelyre lassan rá sem ismerni, annyit változott egy évtized alatt. Ahol korábban harckocsi-műhelyek és barakkok álltak, ma egy modern cégközpontot, a biokertben teázó munkatársakat és az óvodaudvaron boldogan szaladgáló gyerekeket találunk.

A területen nem sok maradt a múltból, de annál több terv született a jövőjére nézve. Úgy alakították át és adták vissza a természetnek, hogy az udvar egyben tankertként is szolgáljon. A friss terményeket felhasználják a vegetáriánus étteremben és az irodaház kantinjában is, de a kert által a Waldorf-óvoda növendékei is közelebb kerülnek a természethez.

Európa legnagyobb vályog-irodaháza

A központi épület Európa-szerte a legnagyobb irodaépület, amelynek külső homlokzatát döngölt föld fedi. Ez az egyszerre kísérletező és mégis low-tech anyaghasználat igazi bátorságról tanúskodik. Götz Rehn nemcsak költséghatékonyan akart építeni és megkövetelte a fenntarthatósági szempontok alkalmazását, hanem bátran merészkedett a határokig és szükség esetén túl is tudott lépni rajtuk – írja a rangos német folyóirat, a Bauwelt.

Az élelmiszerlánc vezetése a stuttgarti székhelyű Haas-Cook-Zemmrich Studio 2050 építészeit bízta meg a tervezéssel. Martin Haas építész csapatának összesen tizenkét, az ügyfél által meghatározott paraméternek és kívánságnak kellett megfelelnie. Olyan szempontokat tartottak szem előtt, mint az egyszerűség, a műhelyhangulat, a lehető legkevésbé bonyolult építési technológia, alacsony erőforrás-felhasználás és a fényűzést nélkülöző, mégis hívogató design.

Az épület északi és déli homlokzatát döngölt földből készült panelek burkolják, a vaskos felületeket pedig agyaghabarccsal kötötték össze. A tetőgerinc 19 méter magasan található, alatta körülbelül 500 alkalmazott számára teremtettek munkahelyet.

Fényes és csendes

A hatalmas, megnyitott keleti és nyugati homlokzatok, valamint a tetőablakok gondoskodnak arról, hogy a helyiségek valódi fényárban úsznak. A nagy üvegfelületek ellenére nyáron sem melegedik az épület, amiről a vályog jó tulajdonságai mellett a tetőablakok is gondoskodnak. 

Az akusztikának kulcsszerep jut az épületben: annak ellenére, hogy a hatalmas, nyitott műhelytereket alig választják el falak, az épület viszonylag csendes. A különböző felületeket és bútorokat is ennek megfelelően alakították ki, de az agyagréteg érdes felülete is segít ebben.

A 13 500 négyzetméteres épület szinte minden felületének hangtörő funkciója van, a perforált épületmagoktól és az alkalmazottak szekrényeitől kezdve a tető alatti fa lécfödémig, de ezt a célt szolgálják a szőnyegek, valamint az úgynevezett „találkozószigeteket” és a teakonyhákat elválasztó, hétrétegű függönyök is.

Az irodaház nem kicsi, ennek ellenére a legkevésbé sem monoton. A munkaterületek nyitott lépcsőkön és hidakon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, és talán ennek is köszönhető, hogy a térbeli élmény az épület szinte minden pontján rendkívül változatos.

Az épület funkciója irodaház, de itt elfelejthetjük a monoton, íróasztal-alapú munkakörnyezetet. Az alkalmazottak teljesen rugalmas elrendezésben dolgozhatnak, akár egy konnektorral ellátott ülősarokban vagy a találkozószigeteken.

A légkört szándékosan tervezték meg úgy, hogy a hangulata egy műhelyt idézzen – csupán a földszinten van néhány üvegfal a tárgyalók és a nyilvános étterem számára.

A legfenntarthatóbb építőanyag, mégsem használjuk

Az építészek és a megrendelő eleinte nem kötelezték el magukat kizárólag az agyag használata mellett, de miután minden szempontot megvizsgáltak a szürke energiától az épület lebontása utáni újrahasznosításig, mégis a döngölt föld mellett döntöttek.

Az agyag, jóllehet a világ egyik legrégebbi és az egyik leginkább fenntartható építőanyaga, mégsem túl elterjedt még egy olyan „zöldnek” tartott országban sem, mint Németország. A Német Szabványügyi Intézetnél (Deutsches Institut für Normung, röviden: DIN) léteznek szabványok az agyaghabarcsra, a vakolatra és a festékre, azonban magára az agyagra nem. Ebből következően számos egyéni engedélyre volt szükség, ami türelmet követelt az érintettektől.

Az építészek bevonták a munkába azt a vorarlbergi földszakértőt is, aki korábban már több hasonló projektben is közreműködött. Martin Rauch adott szakmai támogatást például a világhírű Herzog & de Meuron építészpárosnak a gyógynövénytermékeiről ismert Ricola központjának építésekor.

Az agyagos homlokzat számos jó tulajdonsággal rendelkezik, így például gondoskodik a megfelelő belső páratartalomról. A friss levegőt egyébként a közeli erdőből juttatják be az épületbe, a földcsatorna pedig mint egy természetes légkondicionáló működik, a munkakörnyezet így még nyáron is nagyon kellemes. A meleg víz geotermikus kutakból és a konyhai technológia hulladékhő-visszanyeréséből származik.

A Ramboll Studio Dreiseitl által tervezett tájépítészeti koncepció hasonló gondossággal készült. A tervezők gondoskodtak a területen talált anyagok, így például a betonfelületek újrahasznosításáról, és kialakítottak többek között egy 1000 köbméter befogadóképességű ciszternát is, amivel képesek felfogni az esővizet, amit később az öntözéshez használhatnak fel.

 

Borítókép: Lars Gruber / Alnatura