Folyékony fával töltött pad köti meg a szén-dioxidot Belgrádban

2021. december 23.

Az ötlet lényege az a hatszáz literes tartály tele algával, ami ötvenszer hatékonyabb, mint egy hagyományos fa. Az ötlet a természetes városi légtisztítás jövőjét jelentheti.

 

Szeptember óta különös lakóval bővült a belgrádi óváros Makedonska utcája. Nevezetesen egy hatalmas zöld kockával, amit fehér tető és egy abból kivezetett pad egészít ki. A kocka nem más, mint egy hatszáz literes tartály, tele vízzel, benne apró algákkal, amik a város szennyezett levegőjéből kötik meg a szén-dioxidot. A Liquid 3 névre keresztelt foto-bioreaktor a Belgrádi Egyetem projektje.

A Liquid 3-ban található mikroalga két tízéves fát vagy 200 négyzetméternyi gyepet helyettesít” – mondja Ivan Spasojevic, a projekt egyik vezető kutatója. Mivel a tartályban úszó algák éppúgy fotoszintetizálnak, mint a szárazföldi növények, ezért tökéletesen alkalmasak a levegőben lévő szén-dioxid megkötésére.

Csak épp sokkal hatékonyabban. Spasojevic szerint minimum tízszer, legfeljebb pedig ötvenszer több szén-dioxidot kötnek meg egységnyi idő alatt, mint a városok parkjaiba ültetett növények. A kutató hangsúlyozza, hogy a biztató eredmények ellenére nem a fák kiszorítása vagy helyettesítése a cél. Mindössze azokra a területekre is eljuttatná a természetes légtisztítás lehetőségét a projekt, ahol valamilyen okból kifolyólag nem lehet elegendő fát ültetni.

Szerbiában komoly probléma a települések légszennyezettsége, Belgrád pedig a negyedik legszennyezettebb város az országban, közelében két aktív szénerőművel. Ezek ráadásul Európa tíz legszennyezőbb szénerőművei közé tartoznak. A rossz levegőnek sajnos tragikus következményei vannak, egy 2019-es jelentés szerint Szerbiában 175 légszennyezés okozta elhalálozás jut százezer lakosra, ami a legrosszabb érték a kontinensen. Érthető hát, hogy a kutatók különböző megoldásokon törik a fejüket, a bioreaktorok pedig eredményesen pályáznak erre a címre.

Főleg igaz ez azután, hogy az egyetem munkatársai úgy tervezték meg a Liquid 3-at, hogy az társadalmi kohéziós szerepet is betöltsön. Mivel nem csak „folyékony fa” (így is hivatkoznak a készülékre a kutatók), hanem pad is, ezért le lehet ülni rá, sőt akár a telefonunkat is tölthetjük rajta – természetesen ehhez a tetejére szerelt napelem biztosítja a szükséges energiát.

Hogy a gyártása is fenntartható legyen, a folyadékban úszó alga szerbiai őshonos faj, ami bármely közeli természetes vízforrásban megtalálható, vagyis nem kell messziről szállítani. Mivel a szén-dioxid-megkötés ebben az esetben természetes folyamatként zajlik, a Liquid 3 nem igényel különösebb karbantartást, egyedül az elhalt algákból épült biomasszát kell időről-időre kimerni belőle. Ez remek trágyaanyag; a tartályba másfél havonta kell egy kis vizet önteni, hogy pótolva legyen az elhasznált folyadék.

Szerbia lakosságának több mint fele, 59 százaléka városi településeken él, és ez a szám folyamatosan növekszik. Ez nagyban befolyásolja a települések sűrűségét, az életminőséget, az utcákon közlekedő járművek számának növekedését, a környezetszennyezést és a káros üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését. Becslések szerint a városok a világ teljes szén-dioxod-kibocsátásának akár 75 százalékát okozzák. Ennek legnagyobb hányada a közlekedésből, valamint az épületek hűtéséből és fűtéséből származik” – magyarázta Francine Pickup, az ENSZ Fejlesztési Programjának szerbiai képviselője.

A Liquid 3 szerepel a program tizenegy leginnovatívabb klímamegoldási törekvése között; az ezzel nyert pénzösszeg további fejlesztéseket tesz lehetővé, így akár az is lehet, hogy egy nap mindennapos látvány lesz a városokban a folyékony fából készült pad.

 

Illusztráció: Liquid 3