HU | EN
MENÜ

Gatyáskuvikot gyűrűztek az Alföldön

2021. November 08.

A ritkán látott madár inkább magaslati fenyvesekben költ, így kimondottan meglepő az alföldi jelenléte.

 

A különleges madarat a Fehér-tavi Ornitológiai Táborban gyűrűzte meg Dr. Tokody Béla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Csongrád megyei Csoportjának titkára. Habár a gatyáskuvik nem veszélyeztetett faj, és világszerte több helyen előfordul – ide értve Európát, Szibériát és Észak-Amerikát is –, Magyarországon nem sűrűn látni.

A szakember elmondása szerint költési időszakban lehet csak belebotlani, elsősorban a 800 méternél magasabban elterülő fenyőerdőkben. A csoport Facebook-oldalán megosztott poszt pedig egyenesen arról ír, hogy 2019-ig mindösszesen tizenöt megfigyelési adata volt ennek a madárfajnak országosan.

Mivel a gatyáskuvik (Aegolius funereus) kerüli a lakott területeket és főleg éjszaka aktív, világszerte ritkán találkozni ezzel az egyébként 22-27 centi hosszú és 50-62 centi szárfesztávú madárral. Súlya 90-220 gramm, szeme sárga, világos arclemeze miatt pedig kissé meglepett ábrázatú.

Bár nem költözőmadár, a megfigyelések szerint ősszel nagy számban indul meg délre. Elsősorban kis rágcsálókat és egyéb madárféléket eszik, élettartama átlagosan 16 év, noha viszonylag kis mérete miatt maga a gatyáskuvik is gyakran esik nagyobb ragadozók áldozatául. Fészket nem épít, helyette harkályok odúiban vagy természetes mélyedésekben, odúkban költ. Általában 3-6 tojást rak, nevét a csüdjéről és a lábát borító tollakról kapta.

A gyűrűzés miatt 12 órát tartották bent a madarat a kutatók, majd visszaengedték a természetbe. A Fehér-tó madárvilágának védelme egyébként Dr. Beretzk Péter, a MÁV kórház egykori igazgatójának érdeme, aki az 1930-as években szeretett bele a csongrádi tóba és kezdett harcolni annak természeti értékeiért. A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor 1995 óta üzemel, évente tízezer madarat fognak be és gyűrűznek meg itt.

 

Borítókép: Getty Images