Így éljünk fenntarthatóbb otthonban!

Az egyéni ökológiai lábnyomot számtalan módon csökkenthetjük, a közlekedéstől kezdve a bevásárláson át a táplálkozásig. A legtöbb időnket viszont kétségkívül az otthonunkban töltjük, ahol olyan kényelmi eszközöket is igénybe veszünk, amiket máshol – például a munkában – nem. Engedjük le a jakuzzit és vegyük lejjebb a termosztátot, indulunk a zöldebb otthon felé!

Már az elején muszáj leszögezni, hogy a teljesen fenntartható otthonok alapvetően újépítésű házak, amiket már a tervezőasztalon úgy rajzolnak meg, hogy minél több energiát nyerjenek ki a környezetükből. Napos oldalú ablakokkal, hőszivattyús fűtéssel, helyben termelt alapanyagokból építik, és költségeik miatt nem igazán várható el, hogy tömegek ruházzanak be efféle ingatlanokba. Az is nagy dolog, ha egy felújítás idején a beruházó előrelátó, és amennyiben megengedheti magának, kicsit többet áldoz a modern kor követelményeire.

Kezdjük a hőszigeteléssel! Egy nyitott égésterű kazánnal felszerelt házban értelemszerűen nem lehet minden nyílászárót leszigetelni. Az alternatív fűtési eljárások – mint például a pelletfűtés – azonban akkor válnak igazán energiatakarékossá, ha nem szökik a meleg az ajtókon és az ablakokon. Érdemes minimum két-, vagy akár háromrétegű ablakot beszereltetni, ez ugyanis nem csak télen segít bent tartani a hőt, de a nyári meleg ellen is jobban véd, következésképpen nem kell folyamatosan a légkondit járatni.

Hogy mi az a pelletfűtés? Környezetbarát eljárás, amely során a kazánban nem tűzifa, hanem 1-5 centi hosszú préselt fahenger ég. Habár mint minden égés, ez is jár némi környezetszennyezéssel, a pellet alapvetően hulladékból készül, nagyon jó fűtőértékkel bír és tűpontosan adagolható, azaz mindig annyit égetünk, amennyi égéstermék a meleg lakáshoz szükséges. Itt érdemes megjegyezni, hogy azokat a helyiségeket, amiket épp nem használunk, felesleges állandóan fűteni – állítható radiátorokkal vagy egy kiokosított termosztáttal máris sokat teszünk bolygónkért. A padlófűtés kiépítése is jó megoldás lehet, mert a nagyobb területen eloszlott hő kevésbé meleg vízzel is hatékonyan fűti ki otthonunkat.

És ha már szóba jött a légkondicionálás, érdemes megjegyezni, hogy egy ingatlan vásárlásakor annak alapanyaga is sokat menthet az elpocsékolt energián. A negyvenfokos városi nyarak idején nem várható el a lakosságtól, hogy csupán energiaigénye miatt búcsút intsen a légkondicionáló nyújtotta kényelemnek. De egy újabb berendezés megvásárlása, netán költözéskor egy kisebb, de panel helyett téglából épült ingatlan megvásárlása (bérlése) sokat javíthat a hőérzeten, és ezáltal a villanyszámlán.

Sőt, ami nagyon jó hír, hogy a hatékony árnyékolással is sokat tehetünk a hűvösebb otthonért, ráadásul az árnyékolók nem bocsátanak ki semmiféle káros anyagot, nem kell energia az üzemeltetésükhöz. Nem beszélve a már említett hőszivattyúról, ami ugyan drága készülék, de télen fűt, nyáron hűt – egy ilyen gép mellett légkondira sincs szükség.

Mindezen túl persze még ott vannak a konyhai és fürdőszobai elektromos berendezések, amelyek rengeteg energiát képesek felszívni, ezáltal nem csak a rezsit növelik, de a lakás fenntarthatósági értékét is rontják. Itt tulajdonképpen a gyártók által megadott energiatakarékossági értékek a legjobb iránymutatók: minél jobb értéket kap egy mosógép vagy hűtő, annál kevesebb áramot fogyaszt. Tűzhelyek esetében a leginkább környezetbarát megoldás, ha gáz helyett villanyra váltunk, az elektromosságot pedig valamilyen lokális módszerrel, mondjuk napelemmel nyerjük – ugyan ez nem lesz elegendő minden egyes gép működtetéséhez, de jelentősen csökkenthetjük vele a villanyhálózat igényeihez szükséges elégetett szén mennyiségét.

Borítókép: Getty Images