HU | EN
MENÜ

Miért nem lehet csak úgy megoldani a klímaváltozást?

2021. December 11.

A technológia már rendelkezésre áll, de senki sem akar fizetni érte. A Kurzgesagt ősszel publikált videójának tanulsága az, hogy marad az állami kontroll, mert az egyén ehhez már nem elég.

 

Viszonylag ritkán hivatkozunk Youtube-csatornákra, de a jelenleg közel 17 millió feliratkozóval büszkélkedő Kurzgesagt egyike azon kevés forrásoknak, amik megérdemlik, hogy komolyan vegyék őket. Ezt a csatornát tudományos alapossággal szerkesztik, a feltöltött, animált videók célja pedig, hogy közérthető formában tárgyaljon olyan dolgokat, amik természetüknél fogva nem közérthetők.

Ilyen a klímaváltozás is, amiről már hosszú évek óta készít videókat a csatorna. A legújabb témába vágó, ősszel feltöltött anyag arról szól, hogy mit tehetünk mi, hétköznapi emberek a klímaváltozás ellen, és elegek vagyunk-e ahhoz, hogy komoly befolyást gyakoroljunk bolygónk jövőjére. A szokásos mantra, miszerint kevesebb húsevéssel, elektromos autókkal, fenntartható életmóddal megmenthetjük az utánunk jövő generációk életvitelét, a Kurzesagt csapata szerint annyiban téves, hogy a hétköznapi emberekre hárítja azt a környezetszennyező tevékenységből adódó felelősséget, amit az alapvető emberi berendezkedés okoz.

Egy autó legyártása például annyi károsanyag-kibocsátással jár, mint kétméternyi útszakasz leaszfaltozása, a világ otthonainak fűtése pedig több szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint amennyit az összes közlekedő autó együttesen. Ha elektromos autókra váltunk, akkor ideje az aszfaltot is elbúcsúztatni. Csakhogy ezzel a fejlődő országok otthonteremtését ássuk alá, ami többek közt azért sem fair eljárás, mert a gazdagabb társadalmak általában nagyobb kibocsátóknak számítanak. Még úgy is, hogy a világ összes kibocsátásának 63 százaléka a fejlődő régiókból jön.

Szerencsétlen realitás, hogy a szegénységből kitörve középosztállyá válni elkerülhetetlen károsanyag-kibocsátással járó folyamat. Arra kérni a fejlődő országokat, hogy ne bocsássanak ki káros anyagokat, olyan, mintha a fejlődés megállítását kérnénk tőlük” – hangzik el a videóban.

A Kurzgesagt szerint cinikus gondolat az őserdők védelmét és a gyárak leállítását kérni, miközben emberek milliárdjai függenek olyan iparágaktól, amik közel sem fenntarthatók. Az egyik legnagyobb nehézséget az élelmiszeripar átalakítása jelenti: lassan tízmilliárd éhes szájat kell ellátnunk a Földön, ami a húsfogyasztás előretörése miatt egyre nehezebbé válik. Akkor hát ne együnk húst? Tekintve, hogy a lakható földterületek közel 40 százalékát húselőállításra használjuk, ez egy jó kezdet.

Az egyének felelősségére mutogatni viszont a Kurzgesagt szerint téves gondolat, főleg mert a karbonlábnyomot a British Petroleum olajvállalat vitte be a köztudatba egy 2005-ös kampányában. A csatorna szerkesztői rámutatnak: az ujjal mutogatás azt az energialobbit szolgálja ki, ami köszöni, nem kér a fenntarthatóságból, mert nem áll érdekében.

A megoldás az állami beavatkozás lehet: ha sok ország implementál azonnali megoldásokat, elkezdik kifizetni a végtelenül sokba kerülő széndioxid-kivonó eljárásokat és emellett mi is fenntarthatóbban élünk, sokat tehetünk a környezetünkért.

A globális összefogásnak vannak jelei, de ez lassú folyamat – addig is, már azzal is segítjük a bolygót, vagy legalább a környezetünket átfogó ökoszisztémát, ha csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat és zöldebben, de ésszerűen élünk.

 

Borítókép: Getty Images