HU | EN
MENÜ

Ne csak a fa legyen zöld, avagy hogy karácsonyozz fenntarthatóan

2021. December 11.

Műfa vagy valódi fenyő? Drága kütyü legyen alatta, vagy inkább valami saját készítésű holmi? És mibe csomagoljuk?

 

Karácsony közeledtével az ember hajlamos nagy bevásárlókörutakat tenni, hogy akár meggondoltan, akár hirtelen felindulásból, de össze-vissza vásároljon mindenféle ajándékot, élelmiszert, dekorációt. Ezek a cuccok az ünnepek elmúltával aztán jobb esetben a szekrényben, rosszabb esetben a kukában kötnek ki – ezt megelőzendő tehát érdemes kicsit átgondoltan, tervezetten nekiesni az ünnepi készülődésnek. Ehhez adunk most pár tippet, a konyhától a fán át az ajándékokig.

 

Igazi vagy műfenyő?

Elsőre talán furcsa dilemmának tűnik, elvégre a műanyag nem épp fenntartható, szóval miért is jönne szóba a favásárláskor? Aztán belegondolunk és arra jutunk, hogy talán nem kell hozzá kivágni élő, egészséges, oxigént termelő fákat, mi több, örökre velünk maradnak, a garázsból decemberben előszedve egy kis pókhálótlanítás után máris a lakás díszei lehetnek. Na és ha veszünk egy élő fenyőt? Amit aztán kiültetünk? Mindenki nyer, nem?

Nos, a CNN szerint ez az egyik legtöbbször keresett téma a Google-ön karácsony környékén, így meg is kérdezték Gregory Keoleiant, a University of Michigan fenntarthatósággal és környezetvédelemmel foglalkozó professzorát, aki tiszta vizet öntött a pohárba: a legjobb választás, ha egy fatermelőtől vásárolt, vágott fenyőt teszünk a szobába, mert ezeket a fákat kimondottan erre a célra fenntartott földeken, tervezetten nevelik, vágják ki és ami fő, pótolják is őket.

A facsemeték pedig, miközben a növekedési szakaszban vannak, rengeteg szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, ezzel is hozzájárulva a klímaváltozás elleni harchoz. Mi több, a fenyőtermesztés egy fenntartható, tisztességes üzlet, ami számtalan gazdának biztosít megélhetést – tőlük vásárolva őket is segítjük.

Az élő, cserepes fenyő szintén jó megoldás lehet, bár ehhez kert kell, no meg hely, ahová kiültethetjük – és pár év alatt egész kis fenyves jöhet össze ebből, ami nem biztos, hogy mindenkinek opció.

Márpedig, ha nincs hová tenni a fát, szemétre kerül, cserép ide vagy oda. Mint minden hulladék, a kidobott karácsonyfa is lebomlik idővel. A Carbon Trust szerint egy kétméteres fenyőfa átlagosan 16 kilogramm szén-dioxidnak megfelelő mennyiségű káros anyagot bocsát ki az oszlása során.

Ennek oka, hogy a folyamat során metángáz képződik, ami huszonötször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Mindez megelőzhető azzal, ha a fenyőből tűzifa lesz: ebben az esetben az a szén-dioxid kerül a levegőbe, amit a fa amúgy is megkötött, szóval nem nő a károsanyag-kibocsátás – ez átlagosan 3,5 kiló szén-dioxidot jelent. Ha van kertünk, akkor a tűleveleket is komposztálhatjuk.

Mi a helyzet a műfával? Amennyiben már van, használjuk! Habár a legtöbb ilyen fa PVC-ből készült, ami nem újrahasznosítható, öt-tíz év használat után akár pozitív is lehet van a kibocsátási mérlege, úgyhogy itt inkább a műfabirtokos tudatossága dönt majd. Egy kétméteres műfa átlagosan 40 kilogramm szén-dioxidnak megfelelő mennyiségű káros anyagot bocsát ki a sok évszázados lebomlása során. Érdemes még kiemelni, hogy sok műfenyőt importálnak, a szállítmányozás pedig csak növeli a termék ökológiai lábnyomát.

Amit semmiképpen ne tegyünk: ne vágjunk ki vadon nőtt fát!

karácsonyfa

Fotó: Getty Images

 

Ajándékot, de mit?

Ez a kérdés messze nemcsak fenntarthatósági témakörben merül fel ilyentájt, pedig ez is egy megfontolás lehetne. Szép-szép egy új telefon a fa alatt, de az e-hulladék így is eszelős méreteket ölt, mert sokszor úgy váltunk eszközt, hogy arra valójában nincs szükségünk. A fast fashion márkák tömeggyártott, fenntarthatatlan eszközökkel előállított ruhadarabjai szintén borzasztóan károsak a bolygóra nézve. Rendben, de akkor mit vegyünk?

Amennyiben szeretnénk valami fenntartható dolgot adni, akkor kiváló ajándék lehet a házilag sütött gyömbéres keksz, egy fából készült madáretető, néhány virágmag a következő tavaszra, egy papírzacskó gyógynövénytea vagy épp egy Kéktúra-igazolófüzet. A fából készült játékok reneszánszukat élik, ahogy a retró általában, így akár használt dolgokat is vásárolhatunk ajándék gyanánt. Amennyiben pedig valami igazán különlegessel lepnénk meg szeretteinket, a WWF segítségével „örökbe fogadhatunk” egy tigrist, pandát, medvét vagy épp hiúzt.

Tárgyak helyett egyébként is érdemes élményt ajándékoznunk: színházjegyek, mozijegyek, koncertjegyek – vagy épp egy tanösvény bejárása. A járványhelyzet alatt ezek természetesen átértékelődtek, de ettől még tartalmasabb és fenntarthatóbb ajándékok, mint a sokadik, vicces feliratú zokni vagy bögre.

Szintén a fenntartható életmódot elősegítő ajándék lehet egy otthoni komposztedény vagy olyan szemetesszett, amibe külön lehet gyűjteni a hulladékot (ilyet egyébként papírból is készítenek). Az újrahasznosított hulladékból készült mobiltok vagy a csatos üvegkészlet is jópofa ajándék, sőt arra is van lehetőség, hogy mások által nem kívánt ajándékokat vegyünk meg és adjunk tovább. Nem vicc: a The Independent szerint évente 42 millió font értékben kerülnek ajándékok a szemétre.

 

Mibe csomagoljuk?

Akármit vegyünk, a csomagolásra is gondoljunk! Az újrahasznosított papírból készült csomagolóanyag egész jó kezdés, de ne feledjük, hogy ez is hamar a kukában végzi – és persze, a papír szinte végtelenszer újrahasznosítható, de ezért kár leterhelni az üzemeket, van így is elég dolguk.

Jobb ötlet régi, használt kartondobozokban ajándékozni, amiket akár vissza is kérhetünk. Nem szégyen; ha az illető csak kidobná, adja vissza és jövőre újra ebben ajándékozunk! Esetleg ő maga használja fel ajándékozásra, ezzel is elnyújtva a doboz élettartamát. De talán az a legjobb megoldás, ha kerüljük a csomagolást; ez esetben elébe megyünk a szemetelés lehetőségének.

Ugyanez igaz a képeslapokra és az egyszer használatos díszzacskókra: szépek, szépek, de az esetek többségében hamar szemétre kerülnek, illetve ha elteszik őket sem funkcionálnak többé, egyetlen rövid (általában közhelyes) üzenet átadására jók csupán.

 

Az asztal éke

A karácsonyi dekoráció esetében is érdemes sok-sok évig ugyanazokat az elemeket felhasználni, netán papír vagy üvegdíszeket venni műanyagok helyett. Igen ám, de az ünnep igazi ékét, a feldíszített és megterített, finomságoktól roskadozó asztalt már nehezebb fenntarthatóvá tenni.

Nyilván azt nem lehet elvárni senkitől, hogy karácsonykor ne süssön-főzzön egy sor finom fogást, de arra lehet figyelni, hogy az alapanyagok ne egy távoli vidékről érkezzenek és a sokszoros feldolgozás sem épp fenntartható.

Mindig az az élelmiszer a legjobb, ami keveset utazik, így amennyiben megoldható, helyi termelőktől, vagy legalább magyarországi előállítóktól érdemes vásárolni. Húsfogások esetében a hal elengedhetetlen ilyenkor, de ez is inkább édesvízi, hazánkban könnyen tenyészthető faj legyen, ne pedig valamilyen egzotikus fogás.

 

Borítókép: Getty Images