Nem csak vacak, káros is a szuperolcsó kínai webshop

2021. december 11.

A Shein egy viszonylag új és népszerű webáruház, ahol divatos ruhákat ígérnek, nevetségesen olcsón. Ez persze túl szép ahhoz, hogy igaz legyen: a divathóbort árát a környezettel fizettetik meg a könnyen elcsábuló vásárlók.

 

Aki kicsit is járatos a Youtube és Tiktok világában, tudja, mekkora erővel bírnak a divatinfluenszerek. Ezek az emberek fiatalok millióihoz jutnak el egy-egy videójukkal, őket tematizálni minden marketingguru álma. És van, hogy ehhez nem is kell különösebb szakértelem, elég maga a termék – néha jó, máskor rossz értelemben.

Utóbbira példa a rejtélyes Shein nevű cég, ami egy angol nyelvű webshop, tele mindenféle látványos, fiatalos női ruhával, amiket nevetséges áron kínálnak. Már az oldalra belépve is arcon ütik a felhasználót a mindenféle akciók, kuponok, hirdetések, a képek pedig annak ellenére is érdekes termékeket mutatnak, hogy láthatóan brutálisan utómunkázott, photoshopolt stock-fotókról van szó, amiken gyanúsan sokféle modell visel gyanúsan sokféle ruhát.

A vásárló itt már joggal kételkedhet a dolog hitelességében, az igazi pofon viszont a rendelés után jön: a sokszor valóban nagyon olcsón (10-20 dolláros árakról beszélünk) vett ruhák megérkeznek ugyan, de sokszor nem is hasonlítanak arra, amit az oldalon árulnak; silány anyagból készülnek, máshogy szabták őket, más a színük, vagy mindez egyszerre.

A Shein afféle legenda lett az influenszerek körében, friss hóbort, hogy a kamera előtt szereplő fiatalok látványosan meglepődnek, amikor kibontják a cégtől rendelt dobozt és rácsodálkoznak a tartalmára. Az egész nem volna több furcsa mókánál, ha mindezeket a ruhákat nem a világ túlsó feléről szállítaná ki a cég, aminek még a tulajdonosi hátterét sem könnyű felderíteni.

Erre tett kísérletet Ines Fressynet, a Euronews újságírója, aki hosszú, személyes jellegű cikkben írta le a Sheinnel kapcsolatos tapasztalatait. Bevallása szerint meglepte, hogy a cég nemrég Párizsban tartott divatbemutatót, ahová a szcéna legfontosabb arcait is elhívta. Akik egyébként nem botránkoztak meg, igaz, elragadtatva sem voltak: semmilyennek, unalmasnak és lélektelennek írták le a márka darabjait. Ines a bemutatót elnézve azon morfondírozott, hogy a profik előtt felvonultatott ruhák vajon ugyanazok voltak-e, amiket a Shein árul.

A Euronews forrásai szerint a kínai Zoetop leányvállalatáról van szó, amelynek gyáraiban a 75 órás munkahetek sem ritkák. A felhasznált anyagok mindig a legolcsóbbak, cserébe a kiszállítás globális, ami rengeteg elégetett üzemanyagot jelent. Összességében véve az egész sztoriból süt, hogy viszonylag rövidtávon hasznot hajtó ötlet áll mögötte, ami a negatív visszajelzésekből is profitál, hisz mindezektől is csak népszerűbb és népszerűbb lesz.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy vannak, akik kimondottan elégedettek a termékekkel, ami érthető, hisz nagyon sok dolog kapható a weblapon, így biztos akad, ami a fenti leírtaknál valamivel jobb minőségű vásárfia. Ugyanakkor az ultra fast fashion rengeteg erőforrást emészt fel, sokszor feleslegesen – egyetlen póló előállítása körülbelül 2700 liter vizet követel.

Az efféle fenntarthatatlan gyakorlatokkal szemben az a hatékony fellépés, ha megkérdezzünk magunktól: kell-e nekünk még egy ruhadarab? Nem lehet esetleg használtan is venni ilyesmit? És itt nem csupán a környezetkárosítás elleni fellépésről van szó, hanem arról is, hogy a fejlődő országok sokszor kiszolgáltatott munkavállalói érdekében tegyünk valamit. Hisz, ha ezek a márkák pörögnek, akkor hogyan is várhatunk nagyipari változást.

 

Borítókép: Getty Images