HU | EN
MENÜ

Nincs önállóan elszigetelt Kárpát-medencei éghajlat

2021. június 10.

Egy friss tanulmány szerint a Kárpát-medencében sokkal hamarabb és sokkal nagyobb mértékben fogjuk érezni a klímaváltozás hatásait, mint a földrész más régióiban – állítja Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, aki a Kék Bolygó podcast adásának vendége volt.

Magyarország térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak, az elmúlt 120 évben a Kárpát-medencében 1,2 fokos volt a felmelegedés. Ez első pillantásra talán nem tűnik soknak, de ha így megy tovább, kérdésessé válhat például, hogy meddig lehet itt szőlőt termeszteni, illetve további új fajok is megjelenhetnek az országban – válaszolta Radics Kornélia a műsort vezető Áder János köztársasági elnök kérdésére.

 

Egyre több felhőszakadás

A csapadék mennyiségében, az éves értékekben nincsen változás a térségünkben, viszont a csapadék sokkal rövidebb idő alatt, egyre inkább felhőszakadások formájában érkezik” – mondja Radics Kornélia.

A szakember elmondta azt is, hogy egy 121 éves, megbízható, pontos adatsor alapján az idei április a 15. leghidegebb volt, lassan kezdhetünk hozzászokni a szélsőséges időjáráshoz. Szerinte nincs ellentmondás abban sem, hogy míg a Kárpát-medencében április és május hónapokban a hűvös és csapadékos időjárás volt jellemző, addig az Északi-sarkkör környékén, Oroszország, Kanada egyes részen hőségrekordok dőltek meg.

A jelenség kapcsán azt a magyarázatot adta, hogy ha az északi áramlás kellően erős, ott tartja a hideg levegőt az Északi-sarkkör felett, ha viszont ez valamiért meggyengül, akkor a hideg levegő kiszabadul, váratlan időjárási helyzeteket okozva többek között Európában.

 

Figyelmet érdemel a metán és a víz is

A műsorból megtudhattuk, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat mintegy másfél évszázados múltra tekint vissza. Jogelődje az 1870-ben alapított Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézet (később Földmágnesességi) volt, ami Európában a harmadik ilyen jellegű intézmény volt. Az is elhangzott, hogy az alapításkor a légkörbe jutott szén-dioxid nagyjából mostanra került ki onnan, ami érzékelteti az emberi tevékenység klímára gyakorolt hatását.

Radics Kornélia azt is elmondta, hogy a meteorológusok számára az óceáni áramlások kiszámíthatatlanná válása jelent komoly problémát. Az óceáni vízkörzés ugyanis nagymértékben befolyásolja Európa időjárását. Ha a hőtágulás, a jégsapkák olvadása miatt emelkedik az óceánok vízszintje és változik a savassága, azzal egyben megváltozik a víz koncentrációja is, ezzel pedig akár a teljes óceáni áramlási kör is leállhat. Ennek felbecsülhetetlen következményei lehetnek – tette hozzá a szakember.

A műsorban elhangzott az is, hogy az üvegházhatású gázok kapcsán leggyakrabban a szén-dioxidot említjük, pedig a metán és a víz szerepe is fontos, ráadásul a metán sokkal komolyabb bajt idézhet elő. „Érdekes kérdés, hogy miért a szén-dioxid van a középpontban, és miért nem beszélünk a metánról” – tette fel a kérdést Radics Kornélia.

A Föld fagyott rétegei alatt lévő metán ugyanis a földfelszín olvadása következtében robbanásszerűen kitörhet – ezért is figyelik kiemelten, hogy az Északi-sarkon milyen mennyiségben olvad a jég. A szakember szerint az éghajlatváltozás megállításában kulcsfontosságú a permafroszt (tartósan fagyott talaj) olvadásának megakadályozása, hogy olyan mértékben sikerüljön csökkenteni a hőmérséklet emelkedését, amellyel megelőzhető a metán légkörbe jutása.

A műsorban szó esett még a meteorológiai mérésekről, a nemzetközi adatcseréről, az ötismeretlenes egyenletekről és az előjelzések pontosságáról is. A Kék Bolygó podcast műsora az alábbi linken hallgatható meg.

 

Borítókép: Getty Images