Rekordokat döntött a legendás hazai útvonal, húszezernél is több újonc indult neki a Kéktúrának

Hazánk legismertebb és egyben leghosszabb turistaútja a Kőszegi-hegységben található Írott-kő és a Zempléni-hegységben található Hollóháza között kanyarog, összesen 1168 kilométeren. Az itiner szerint 343 óra alatt teljesíthető túrát 151 bélyegzőhelyen igazolhatjuk. Az útvonal népszerűbb, mint valaha, sőt, a neves National Geographic a világ 25 leginkább ajánlott utazási célpontja közé válogatta 2020-ban.

Galyatető, Lázbérci víztározó, Nagymező kirándulóközpont, Csobánc vára, Nagy-Szár-hegy, Hollókői vár, Dunakanyar, Ilona-völgyi vízesés, István-kút, Bélapátfalva, Siroki vár vagy a Sólyom-bérc: csak néhány a különlegesen szép helyszín közül a Kéktúrák útvonaláról, melyek kirándulásra hívják az embert. 

A járványhelyzet alaposan átalakította szabadidős és utazási szokásainkat: a távoli, repülős utak, európai hosszú hétvégék vagy tengerparti nyaralás helyett tavaly és idén is sokan választottak könnyen és gyorsan elérhető úti célokat.

Ez a trend jól látszott a Kéktúra adatain is, hiszen a tavalyi évben 168 százalékkal emelkedett az útvonalon túrázók száma, vagyis 2020-ban húszezernél is több új túrázó indult el bakancsban, hátizsákkal a túrán. 

Fenntartható és gyerekekkel is bejárható

A 27 szakaszból álló, 151 db bélyegzőhellyel ellátott Kéktúrát bárki teljesítheti. A túramozgalom elindulása óta több, mint hétezer gyalogló jogosult a jelvény viselésére, az igazolófüzetet birtoklók száma pedig 150 ezer fő felett van. 

A Kéktúra kihívást jelentő, de teljesíthető szakaszokból áll és hosszú távú célt állít a túrázó elé: a túra szakaszonként, saját sorrendben teljesíthető. Legtöbb szakasza családi programnak is kiváló, így a legkisebbek is megismerkedhetnek a túrázás szépségével. 

A túrázás egészséges, fitten tart, fejleszti az izomzatot és a tüdőt, ügyesít, javítja a mozgáskoordinációt, a látást, a fókuszálást. Egészségmegőrző hatása mellett fenntartható: a Kéktúra a gyalogos, a biciklis vagy a vonatos közlekedésre biztat. A mozgalom az etikus, környezetbarát természetjárásra tanít, célja a felelős kirándulói magatartás és az etikus hozzáállás kialakítása és terjesztése.

Az első lépések Magyarország legszebb tájain

A Kéktúra a Rockenbauer Pál fémjelezte Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával együtt alkotja az Országos Kék Kört. 1930-ban az egységesített turistajelzések és a folyamatos turistaút-hálózat bővítése kapcsán felmerült egy tájegységeket összekötő, az egész országon átívelő főútvonal gondolata. 

Nyolc évvel később, 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es országos kék jelzésű turistaút, dr. Cholnoky Jenő, a Magyar Turista Egyesület elnöke kezdeményezésére. 

A túrát két csoport a túraútvonal két végpontjáról indulva járta be. 83 éve, március 20-án Zsitvay Tibor Írott-kőről indította az első, majd március 25-én Tolvaj-hegyről a második csoportot.

Ez hazánk legismertebb és egyben leghosszabb turistaútja. A folyamatosan tökéletesített, időnként változó útvonal a Kőszegi-hegységben található Írott-kő és a Zempléni-hegységben fekvő Hollóháza között kanyarog, főként Magyarország északi tájain. 

A Kéktúra útvonalat 1961 óta a Magyar Természetjáró Szövetség, azt megelőzően a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya, a mai Lokomotív Turista Egyesület jogelődje kezelte.

A kéktúrák igazolófüzeteit az MTSZ adja ki. Az ismert útvonalvázlaton és bélyegzőhelyeken kívül megtalálható benne a túrák kiírása, a leggyakoribb kérdésekre adott válaszok, az összesített és szakaszokra bontott távolságok, szintemelkedések és menetidők. A turisták rövid ismertetőt is olvashatnak a turistajelzésekről, jegyzetelhetnek a kiadványba, amelyből a Kéktúra széthajtható áttekintő térképe sem hiányzik.

Másfélmillió lépés a túraútvonalon és a televízióban is

1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával készítette el a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmet, amely fordulópontot hozott a Kéktúra történtében. A program igazi kultikus alkotás lett, rengetegen látták, és megsokszorozódott a mozgalom követőinek a száma.

Lényegesen később, már a rendszerváltoztatás után jelentkezett Burger Barna, kitűnő fotográfus a Kékvándor című kötettel, amely páratlanul gazdag fotóanyagot tartalmaz a Kéktúrát körülölelő tájakról.

„A tested, az izmaid úgy kezdenek felelni, viselkedni, ahogyan korábban ez nem történt meg. És ha ez bekövetkezik, hát nem méltatlankodni és nem csodálkozni kell: a mindennapos gyaloglás inkább józan mérsékletre és kitartásra tanít. A lassú élet bátorságára és szépségére. Gyalogolnod kell, hogy mindinkább megértsd: elindulni és úton lenni a cél, nem a megérkezés.” – írja Burger Barna az albumban.

Úton a nemzetközi hírnév felé

Nem sok örömteli hatása volt a járványhelyzetnek, de a túrázás mindenképpen a kivételek közé tartozik. Tavaly húszezernél is több új kalandor húzott bakancsot és vette nyakába az ország kitaposott ösvényeit. Úgy fest, hogy az Országos Kéktúra, melyet egyébként a National Geographic 2020-ban a világ 25 leginkább ajánlott utazási célpontja közé sorolt, töretlen népszerűségnek örvend.

Az Országos Kéktúra teljes útvonalának részletes, szakaszonkénti ismertetője számtalan útba eső látnivalóval együtt elérhető a Kéktúra hivatalos oldalán, a Természetjáró.hu honlapon, valamint az ingyenes Természetjáró applikációban. A legendás útvonal nemzetközi népszerűségét növelheti, hogy angol, német és szlovák nyelven is elérhető a  Természetjáró.hu-n. 

 

Borítókép: Getty Images