Szingapúr és fenntarthatóság: jó, ha az eszünkbe véssük ezt a két szót

A felhőkarcolókkal zsúfolt, kis területű ázsiai mintaállamról elsőre talán keveseknek jutna eszébe a fenntarthatóság gondolata. Mégis, a város olyan fenntarthatósági célokat tűzött ki maga elé, amit az egész világon érdemes figyelemmel kísérni, hiszen mintául szolgálhatnak többek között az európai városok megújításához is. A metropolisz célja egymillió újonnan ültetett fa, megötszörözött napenergia-felhasználás és egyharmaddal kevesebb hulladék az évtized végére.

A város megtelt, nincs több autó

Az ázsiai városállam területe 728 négyzetkilométer, vagyis kevesebb mint másfélszer nagyobb, mint az 525 négyzetkilométeres Budapest, ennek ellenére körülbelül 5,5 millió lakos mondhatja otthonának. 1965 óta független, a kikiáltása óta eltelt alig fél évszázad alatt a világ egyik legfejlettebb és legtehetősebb államává vált. 

Ez a gazdagság azonban mit sem változtat azon, hogy az alacsonyan fekvő város földrajzi adottságainak köszönhetően jelentősen kitett az éghajlatváltozás következményeinek, mint amilyen a globális felmelegedés, az eltűnő állatfajok és a tengerszint emelkedése. Szingapúr ezért már jóval azelőtt elkezdett a bolygóért dolgozni, hogy a klímavédelem égető kérdéssé vált volna az egész világ számára.

Szingapúr már most is a világ egyik legzöldebb városa. A sziget mintegy harmada parkokkal, kisebb erdőkkel borított. A fekvéséből adódó forró és párás légkör miatt kiemelten figyelnek a higiéniára és a tiszta vízhez való hozzáféréshez.

Minden csepp vizet hasznosítanak, adóval sújtják a karbonkibocsátást, kitiltották a szénnel táplált üzemeket a városból, és előremutató az is, hogy egy adott szinten „befagyasztották” a járművek mennyiséget.

Kísérleti laboratóriummá válni

Bár az európai ember számára már a fentiek is helyenként futurisztikusan hangzanak, a város vezetése nem elégedett meg ennyivel, és szakértők bevonásával megalkották a Singapore Green Plan 2030 nevű dokumentumot. Ez tulajdonképpen egy akcióterv, ami az élet szinte minden területét érinti, tíz éves időtávra megerősíti a már meglévő jó irányokat és új ötleteket is becsatornáz.

Szingapúr mindössze 728 négyzetkilométernyi területtel gazdálkodhat, ezért tisztában vannak vele, hogy egészen máshogy kell csinálni mindent, mint a nagyobb államokban. Tudják azt is, hogy a zéró kibocsátást különösen nehéz véghezvinni, mivel ezen a kis területen nem állnak rendelkezésre fenntartható energiaforrások. Mégis belevágnak, és a céljuk egyfajta kísérleti laboratóriumként működni, hogy a világ többi része megfigyelhesse, miben sikeres a program.

Tíz perc séta

A terv első pillére a City in Nature nevet viseli. Ennek lényege, hogy minden városlakó legfeljebb tíz perces sétatávolságra lakjon egy parktól. Ehhez – a meglévő területeken túl – további 130 hektárnyi területen alakítanak ki újabb parkokat és 170 hektár meglévő parkban alakítanak ki dúsabb vegetációt. Ezzel párhuzamosan egymillió fa ültetését vállalják, ami a számítások szerint 78 ezer tonna szén-dioxidot köt majd meg.

Nem nehéz belátni, hogy az intézkedések hatására tisztább levegő és zöld környezet vár a városlakókra, visszatérhetnek az itt honos madarak és kisállatok. A program komplex szemléletét jól jellemzi, hogy lépéseket tesznek majd azért is, hogy azok az állatok – így például egyes majomfajok – is megszeressék a városi környezetet, amelyek egyébként nem feltétlenül tudnak harmóniában élni az emberekkel.

Autómentes városközpont

A szingapúriak célja úgynevezett „zero waste nemzetté” válni, ahol az újrafelhasználás gondolata alapvető. Már korábban sikerült megoldaniuk a vízhasználat körforgásosságát, vagyis hogy a használt vízből friss víz lehessen, és most ugyanezt a szemléletet szeretnék meghonosítani más anyagok esetében is. Ennek érdekében fejlesztik a szelektív gyűjtést és az újrafelhasználó telepeket. 

De a fenntartható élethez nemcsak a hulladék mennyiségét mérséklik. Megszervezik például az első autómentes városközpontot, és minden helyet elérhetővé tesznek közösségi közlekedéssel. Jelenleg a közlekedés 64 százaléka zajlik a tömegközlekedési eszközökkel, a cél az, hogy a fenti szám 75 százalékra növekedjen 2030-ra.

Ezzel egy időben bátorítják a sétát, a gyalogos közlekedést, a biciklihasználatot és a kültéri aktivitásokat. Hogy mindezt elősegítsék, a jelenleg 460 kilométeres bicikliút-hálózat hosszát az évtized végére megháromszoroznák, összesen 1320 kilométeres hosszúságúra növelik meg.

Jóllehet Szingapúr adottságai egyáltalán nem kedveznek az alternatív energiahasználatnak, mégis változtatnak ezen a téren is. A napenergia használatát már 2025-re szeretnék megnégyszerezni, az évtized végére pedig megötszörözni. 

A város egyébként tökéletes helyszín az elektromos autóknak. A jelenlegi 28 ezer helyett 60 ezer elektromos töltőállomás lesz 2030-ra, és ekkortól minden forgalomba helyezett új autó elektromos lesz. A meglévő autóállomány szennyezését is mérséklik, mivel itt található a világ legnagyobb biodízel üzeme, ezt is tovább bővítik majd.

Reziliens jövő

Szingapúr lakói tudják, hogy a város mindig meleg és párás lesz, de nem szeretnék, ha mindez elviselhetetlenné válna. A város számára stratégiai cél továbbá a vízpartok védelme, az emelkedő vízszint elleni harc is. 

A reziliencia jegyében olyan festékeket használnak majd, amik jobban szolgálják az épületek hűtését, ez pedig a város klímájára is kedvező hatással lesz majd. A homlokzatokra növényeket telepítenek, a szállítás ökolábnyomának csökkentésére pedig szeretnék elérni, hogy 2030-ra az elfogyasztott élelmiszer 30 százaléka helyi forrásból származzon. 

A város célja, hogy zöldebb és fenntarthatóbb termékeket és szolgáltatásokat kínáljon, ami egyszerre javítja a helyiek életminőségét és a város versenyképességét. Szingapúr egyszer már képes volt arra, hogy sártengerből a világ egyik legkorszerűbb metropoliszát alakítsa ki. Most pedig nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a fenntarthatóság mintavárosává váljon.

A Singapore Green Planről készült egy részletes összefoglaló videó is.

 

Borítókép: Getty Images