Tájba simuló látogatóközpont nyílt a Kis-Balatonnál
A Balatontól délnyugatra fekvő, védelem alatt álló terület az egyik legizgalmasabb magyarországi, egyben közép-európai vizes élőhely. A Zala folyó torkolatában található, vadregényes természeti környezet különleges állat- és növényvilágnak ad otthont, ami évről évre egyre több látogatót vonz. A nemzeti park ezentúl új ökoturisztikai látogatóközponttal fogadja a vendégeket.
A Kis-Balaton a népszerű turisztikai célpontokhoz képest szinte felfedezetlen, de annál izgalmasabb úticél. A szinte áthatolhatatlanul sűrű, nádassal borított területen kis szerencsével olyan állatfajokat figyelhetünk meg, mint a küszvágó csér vagy a szürke gém, de a kápolnapusztai bivalyrezervátum lakói is sok látogatót vonzanak.
A terület élővilágát szárazföldi és vízi túrákon ismerhetjük meg. A látogatók száma ma már évente eléri a 10 ezret, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága ezért egy új látogatóközpont építése mellett döntött.
Az új épület terveit Vasáros Zsolt és az általa vezetett Narmer Stúdió készítette el. A kiállítóhelyek és látogatóközpontok építésében nagy tapasztalattal rendelkező építész korábban olyan épületekkel vált ismertté, mint a felsőtelkes-rudabányai Rudapithecus Látványtár vagy a budapesti Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ.
Tornácos kialakítás
A nagyméretű, téglalap alakú telek Balatonszentgyörgy és Sármellék között félúton, a Gyöngyös-patak partján található. A területen korábban csak a Vönöczky Schenk Jakabról elnevezett kutatóház állt, ami a nemzeti park dolgozóinak biztosított nyugodt hátteret, azonban a turisták fogadására alkalmatlan volt.
A szakemberek több változat mérlegelése után a földszintes kialakítás mellett döntöttek, amelyhez – az építész elmondása szerint – egy szokatlan analógiát is használtak. Az épület hosszanti, lineáris szerkesztése az autópályák fölött átívelő úgynevezett vadhidakhoz hasonlít, utalva a természeti környezet és a művi táj találkozására.
A tetőszerkezet egy nagy, törtvonalú híd, amelynek tetején zöldtető kapott helyet. A látogatók akár végig is sétálhatnak ezen a tetőn. A növényzettel beültetett vastag földtakaró nagyban segíti az épület szigetelését, így nyáron is biztosítva a kellemes klímát.
A tető alatt az üveg és a fa válik uralkodóvá. Ezzel a megoldással sikerült megfelelő mennyiségű természetes fényt beengedni az épületbe, a kiugró tetőnek, a jó árnyékolásnak köszönhetően az épület mégsem melegszik túl. Ezzel a megoldással a népi építészetben is találkozhatunk, és az építész szerint itt is egyfajta modern tornác kialakítása volt a cél.
Az épület fűtési és hűtési igényét hőszivattyús rendszer biztosítja, amihez a belső udvaron 20 darab, 100 méter mélyre lefúrt szonda biztosít elegendő energiát. A legtöbb helyiség szellőzése természetes úton történik, a belső udvaron elhelyezett napelemes rendszer pedig az épület energiaellátását segít fenntartható módon biztosítani.
Kócsagőrök öröksége
Az épületben egy modern látogatóközpont kapott helyet, amely a vezetett túrák előtt és után segíti a témában való elmélyülést, a terület állat- és növényvilágával való ismerkedést. Az alaprajz nagyon egyszerű, a főbejárat mögötti tágas térből érhető el minden látogatói funkció, így a kiállítótér, a bolt, az étterem és az előadóterem is.
Az épület törekszik az egyszerűségre és az építészek célja volt az is, hogy ne mutassanak be olyat, amivel élőben, a túrák keretében is meg lehet ismerkedni. Ez nem zárja ki azt, hogy a látogatókat számos látványelem fogadja. A gyerekek például egy fotós fal mögé is beállhatnak, ahol egy kép erejéig kócsagőrré, vagyis a mai természetőrök elődjévé válhatnak.
A kiállítótérben helyet kapott továbbá egy interaktív fatörzs-installáció, az állatok „ruháját” érzékeltető simogatófal, különböző állathangokat sugárzó hangszórók mellett. A terület jellemző állatait, az ürgéket és a pockokat rejtett vitrinekben, résekben mutatják be, de izgalmas látnivalót kínálnak azok a periszkópok is, amelyekkel a föld alá és a mocsár mélyére tekinthetünk le.
A fenékpusztai látogatóközpont idén elnyerte az Év Balatoni Középülete címet, és a szakemberek reményei szerint sokat segít majd az ökoturisztikai programok népszerűbbé tételében.
Borítókép: BfNPI