Jóllakott baktériumokkal az iható szennyvízért

2021. november 12.

A szennyvíztisztítás egyre fontosabb eljárássá válik, de nagyon nem mindegy, hová öntjük az egykori szennyvizet. Meg is lehetne inni, de a yuck factor megakadályoz bennünket ebben. Erről is szó volt a Kék Bolygó podcast adásában, melynek vendége egy világszerte ismert magyar szennyvíztisztító cég, az Organica társalapítója volt.

 

Magyarországon a szennyvíz nagy részét megtisztítják, így engedik vissza a folyókba, ezzel segítve a természet öntisztítási folyamatát. Nem mindenütt van ez így: Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egyes részein a szennyvíz 90 százalékban tisztítatlanul kerül vissza a természetbe.

A folyóknak egy része – láttam erre példát – Brazíliában bűzös szennyvízcsatornává alakult át. Tehát a folyó karaktere, a tiszta víz, élőlények, madarak, halak, növények, hát abból már semmit nem lehetett látni a folyó partján és a folyóban” – vezette fel a témát Áder János köztársasági elnök, a Kék Bolygó podcast műsorvezetője. Az október 18-i adásban egy világszerte ismert magyar szennyvíztisztító cég, az Organica társalapítója és elnökhelyettese, Bodnár Attila volt a vendég, aki a saját technológiájukról és a szennyvíztisztítás fontosságáról is beszélt.

Az a jelenség is kezd előjönni, hogy vízhiány van” – kezdte Bodnár. „Egyfelől tisztítatlanul bocsátjuk ki a vizeket az élővilágba, a másik probléma pedig, hogy már nem is találunk friss vizet.” A szakember szerint az ivóvízhiány fenyegetése egyre több országot ébreszt rá arra, hogy szennyvíztisztítás nélkül nem lehet fenntartani önnön működésüket. Főleg, hogy a népesség növekedésével egyre több és több édesvízre van szükség.

 

Az ipar más lapra tartozik

Az 1998-ban alapított Organica városi környezetben tisztítja a kommunális szennyvizet, méghozzá hatalmas üvegházakban: a botanikus kertnek tűnő épületekben mikroorganizmusokkal és komplexebb élőlényekkel, például növények gyökereivel tisztítják a vizet, a folyamat pedig kellemetlen szaghatásoktól mentes, ráadásul kimondottan látványos is.

A cégalapító később kiemelte, hogy ez az eljárás az ipari szennyvizek esetében nem alkalmazható, ott sok olyan kémiai anyagot kell kiszűrni, amire ez a technológia már nem elégséges. Az Organica alapításakor a cél egy kimondottan kommunális szennyvíztisztító-rendszer telepítése volt, ami elfogadható a lakóközösségnek is, azaz helyben, a város szívében tudja megtisztítani a szennyvizet.

Ha megkérdezzük a hallgatókat, hogy egy hagyományos szennyvíztisztító mellé milyen közel vennének egy lakást, akkor általában nem az a válasz, hogy »körülbelül talán két kilométer«, hanem mindenki azt mondja rövid gondolkodás után, hogy »olyan messze, amilyen messze csak lehet«” – magyarázta Bodnár. Ez a gyakorlatban rengeteg energia elpazarlását jelenti, hisz több tucat kilométerről kell átpumpálni a szennyvizet, majd visszavezetni a lakossághoz. Ez az Organica megoldása esetében nem így van.

Amikor ezen gondolkoztunk húsz évvel ezelőtt, feltétel volt, hogy sokkal kisebb tudjon lenni a mi telepünk egy hagyományos víztisztítónál, és sokkal hatékonyabban tudjon működni” – fogalmazott.

Immár több mint 120 telepük van világszerte, négy kontinensen és tizennyolc országban (itthon egy tucat telephely van). Ezeknek a széndioxid-kibocsátása azért viszonylag alacsony, mert a természetes víztisztító folyamataik miatt eleve nem vesznek fel annyi energiát, mint a hagyományos tisztítóművek.

Bodnár kiemelte, hogy a fölös iszapnak nevezett, elsősorban már „jóllakott bacikkal” teli salakanyagot a nagyobb tisztítók esetében rothasztókba töltik és metánná alakítják, ezzel energiát nyernek. „Jó példa erre a dél-pesti szennyvíztisztító, ami több energiát termel, mint amennyit felhasznál” – mondta. „Tulajdonképpen egy erőműként is felfogható.”

 

Nem isszuk meg

Igen ám, de mi lesz a szennyvízzel? Miért csak a folyókba töltjük vissza? Miért nem használjuk a megtisztított vizet közvetlenül?

Arra a gondolatra, hogy az ivóvízhálózatban tisztított szennyvíz legyen, mindeniknek összerándul a szemöldöke, ha nem a gyomra” – mondta Bodnár. A szakma csak „yuck factor”-nak nevezi azt a pszichológiai jelenséget, hogy a teljesen megtisztított szennyvíz még akkor is undorítónak hat egy ember számára, ha bizonyítottan iható.

Ezt feloldandó a megtisztított szennyvíz a már említett folyókba vagy a talajba kerül; hogy utána végül mégis megisszuk valahogy, más kérdés, az emberek könnyebben elfogadják, hogy a földből kiszivattyúzott víz koszos. Szingapúrban egyébként tározókba öntik a megtisztított szennyvizet.

Nekem is voltak fenntartásaim természetesen, mikor egy ásványvizes palackot elém tettek Szingapúrban és azt mondták, hogy na, akkor ezt kóstoljam meg” – idézte fel Áder János. „Ugyanolyan volt, mint bármilyen ásványvíz. Megkóstoltam, semmi bajom nem lett tőle természetesen, de valóban, bennem is volt egy rossz érzés, egy gyanakvás, hogy »biztosan jó ötlet az, hogy én tisztított szennyvizet kóstolok most meg?«”

A víz íze és állaga ugyanolyan volt, mint a mezei ivóvízé; Szingapúrban a megtisztított szennyvizet a már említett tározókból a sótalanított tengervízzel és természetes vízforrásokból származó ivóvízzel együtt elkeverve vezetik vissza a hálózatba. Áder János megjegyezte: ez az általa ismert egyetlen olyan ország a régióban, ahol fogyasztható a vezetékes csapvíz.

A teljes adás ide kattintva hallgatható meg. Az Organica egyébként a Planet Budapest 2021 eseményein is kiállít majd.

 

Borítókép: Getty Images