Robotok öntözik a jövő fenntartható ültetvényeit

A világon egyre több az éhes száj, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre több és több haszonnövény termesztésére van szükség. Ennek következtében egyre nagyobb területre és állandó felügyeletre van igény. Ebben a helyzetben a hidropóniás ültetvények jelenthetik a biztos utánpótlást, hiszen ennek a rendszernek még csak táptalajra sincs szüksége.

Ezek a rendszerek ugyanis kizárólag vizet és ásványi anyagokat használnak, ebbe ültethetők bele a különböző palánták, amik egy mesterséges ágyban fejlődve akár közvetlen közel is kerülhetnek egymáshoz.

Az ágyásokban szokásos sortávokat megtakarítva többféle növény termeszthető kis területen, és mivel nincs talaj, ami elhasználódna, illetve amit trágyázni kellene, fenntarthatóbb a hagyományos növénytermesztési eljárásoknál. És akkor a vízfelhasználás még szóba sem került: egy hidropóniás ültetvény 90 százalékkal kevesebb vizet használ fel, mint a hagyományos.

A rendszerek meglehetősen sokfélék. Vannak vertikális és horizontális elrendezésű veteményesek, illetve palántáktól függően akár az ásványi sók kristályformájú felhasználása is megspórolható azzal, hogy a tápanyagok közvetlenül a vízből kerülnek a növények gyökereibe.

Persze hátrányai is vannak a hidropóniának: egy ilyen rendszer kiépítése költséges (főleg nagyban), ráadásul a sokféle palánta miatt nehéz automatizálni a gondozási folyamatokat. Állandó emberi munkaerő kell ahhoz, hogy a hidropóniás rendszer működjön – az emberi beavatkozást még akkor sem lehet kiküszöbölni, ha van pénz gépek bevonására, hiszen a saláta mellett nevelkedő spenótnak egészen más igényei vannak a szomszédjához képest.

És ha már gépek és emberek, akkor felmerül a biztonság kérdése is: egész biztos, hogy jó ötlet a kertészt a palántákat ide-oda pakolgató robotkarok közelébe engedni?

Ezt a kérdést zárná le egyszer s mindenkorra az az uniós projekt, amit két magyar cég, a robotikában utazó Hepenix Kft., a hidropóniás rendszerekkel foglalkozó Green Drops Farm Kft., valamint a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) kollaborációjában dolgozik egy biztonsági protokollon, hogy az emberi kezek mindig biztonságban legyenek a növényeket gondozó robotok közelében.

„A projekt során egy forgatható hidropóniás rendszerrel végzünk kísérleteket” – fogalmazott Paniti Imre, a SZTAKI kutatómérnöke egy, a SZTAKI által közzétett videóban. „Kollaboratív robotot üzemeltetünk és teszteljük mind a forgatás biztonságát, mind pedig a biztonságos növénykivételt, illetve berakást.”

A Hydrocobotics nevű projekt a függőleges rendszerekre fókuszál, ezeknél ugyanis egy ide-oda mozgó és le-fel is mindenhez hozzáférő mobil robotkarnak a közvetlenül mellette álló kertész esetében is biztonsággal kell működnie.

„Még mindig félünk attól, hogy nagy arányban alkalmazzunk kollaboratív robotokat” – fogalmazott Tóth József, a Hepenix Kft. üzletfejlesztési igazgatója. „Annak érdekében, hogy elterjedésüket segítsük, a biztonságra kell fókuszálnunk és növelnünk kell a robotok elfogadását.”

A hidropóniás rendszerek egyébként nem csupán a Földön, de akár a hosszú távú űrutazások során is hasznosak lehetnek: a NASA szerint a jövő űrhajósai helyben termesztett élelmiszert fogyaszthatnak majd, miközben akár éveket utaznak a naprendszer bolygói között. Noha ez még messze van, a kis helyigény és a rendszer fenntarthatósága már most sejteti a széles körű felhasználás lehetőségeit.

Borítókép: Getty Images