500 kilométeren belül repülnél? Fizess többet!

2021. november 24.

Belgium egy különleges ökoadóval ösztökélne az alternatív közlekedés, például a vasút használatára.

 

A légközlekedés világviszonylatban a károsanyag-kibocsátás 2,5 százalékáért felel, ami látszólag elhanyagolható arányszámnak tűnik, valójában viszont egy utasszállító gép hatalmas mennyiségű üzemanyagot eszik, amit ugye ki is kell termelni és célba is kell juttatni, jórészt más járművek igénybevételével. Ez nem fenntartható – és bár már több alternatív hajtóanyag is fejlesztés alatt áll, rövidtávon az lenne a leghatékonyabb, ha az utasok, amikor lehetséges, repülés helyett mondjuk vonatra ülnének.

Az nyilván senkitől sem várható el, hogy Párizsból Pekingig vonatozzon, de az európai utak esetében igenis érdemes elgondolkodni az egyéb lehetőségeken – ráadásul átlagosan 500-600 kilométerig a vasút még időben is versenyképes, hiszen a pályaudvarok nem a városhatáron túl, hanem a központban találhatók, és nincs szükség a hosszadalmas becsekkolásra sem.

Különösen így van ez Belgiumban, ahol hamarosan új adót vetnek ki az 500 kilométernél rövidebb repülésekre. Az adó pontos összege még nem dőlt el, de a belga kormány 5-7 eurós felárban gondolkodik, amit a légitársaságok szednének közvetlenül, azaz minden bizonnyal a fapados jegyek ára nőne ennyivel. (Tegyük hozzá gyorsan: az összeg nem elviselhetetlenül magas, egy repülőtéren elfogyasztott kávé árával vetekszik.)

Fotó: Getty Images

Többek között London, Párizs, Amszterdam és Zürich is belesik az 500 kilométeres körbe, így az ezen városok között ingázó utasoknak némi költségemelkedéssel kell számolniuk.

 

Van, akinek nem tetszik az ötlet

A belga légügyi ernyőszervezet, a BATA szerint a kormány még nem mondott eleget arról, pontosan kiknek is szól ez az adó (és ugye a kalkuláció sem tiszta még). Habár hasonló adónem Franciaországban és Hollandiában is létezik, ott az átszálló utasok mentesülnek alóla.

A Brussels Airlines szerint Belgiumban egy központosított modell szerint működik a repülés: a legtöbb utas átszállásra használja Brüsszelt, onnan utaznak tovább Ázsiába vagy Afrikába. Amennyiben őket is bevonják az adó alá, a társaság szerint más országokban fognak átszállni, rontva ezzel Belgium versenyképességét.

A BATA szerint a belga kormánynak inkább technológiai fejlesztésekbe kellene invesztálnia, hogy mihamarabb fenntarthatóbbá tegyék az ország légiközlekedését, mert így csak elriasztják a potenciális utasokat (mindezt a teljes ágazatot megtépázó koronavírus-világjárvány alatt).

Ezzel szemben a belga kormány álláspontja világos: az alternatív utazási formákat szeretnék népszerűsíteni, azaz hogy aki mondjuk Párizsba szeretne menni, üljön vonatra. Hogy ez átszállások esetén is életszerű, arra jó példa a bécsi reptér, ahová Budapestről is gyakran indulnak buszjáratok, hogy az onnan tovább utazókat eljuttassák a beszállókapukhoz. Persze el is lehet repülni Bécsig, de ez nem túl fenntartható. A belga kormány egyébként úgy számol, hogy évente akár 30 millió euró is befolyhat ebből az adónemből.

A repülés környezetvédelmi adóztatása nem új gondolat, világszerte számtalan hasonló adó van érvényben – igaz, a többség a légitársaságokat terheli, lásd üzemanyagadók, amiket a társaságok fizetnek az adott országnak. Bár ezek is megjelenhetnek a jegyárakban, annyira nem konkretizáltak, mint a távolságalapú adók; és ki sem védhetők annyival, hogy az ember inkább vonatra ül a szomszédos városig. A legmagasabb üzemanyagadó egyébként Indiában van: ott az üzemanyagár 69 százalékát kell kifizetni az államnak.

Hogy a belga adó sorsa pontosan sorsa mi lesz, még nem tudjuk, mindenesetre ez is az egyik módja lehet annak, hogy minél több utast tereljenek a vasút felé, ezzel is növelve bevételeit, amivel a sokak szerint kihasználatlan ágazat még versenyképesebbé válhat a repüléssel szemben.

 

Borítókép: Getty Images