India elsivatagosodik, az Antarktisz dús termőföld lesz – ilyen lesz a bolygónk 2500-ban

Habár a klímaváltozás hatásait a legtöbbször 2100-ig bezárólag igyekeznek meghatározni a kutatók, a folyamat ez után sem áll le. A szakemberek azonban ennél messzebbre látnak, így modelleket készítettek arra az időszakra is, amit ma még elképzelni is nehéz.

Sokat hallani arról, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás korlátozása fontos a bolygó túlélése érdekében. Ez azonban egy fals narratíva; a Föld évmilliárdok óta forog, azóta komplett ökoszisztémák jöttek és mentek, ennek megfelelően pedig a bolygó akkor is a helyén marad, ha az emberiség mit sem tesz a klímaváltozás hatásainak lassítása érdekében. Szóval mondhatjuk, hogy nem a Földet, hanem magunkat kéne mentenünk – és ha nem tesszük, otthonunk 4-500 év múlva felismerhetetlen, idegen bolygónak tűnik majd.

Erről szól a McGill University kutatói vezetésével szeptember végén publikált Climate change research and action must look beyond 2100 című tanulmány, ami a címének megfelelően arra hívja fel a figyelmet, hogy muszáj távolabb tekintenünk a mostani, 2100-as célkitűzésnél.

Amennyiben nem hozunk drasztikus döntéseket, Amazónia sivataggá válik, az amerikai Közép-Nyugat pedig csak trópusi növények termesztésére lesz jó, amiket sci-fibe illő öntözési rendszerekkel lehet majd ellátni megfelelő mennyiségű vízzel, lévén a nagy szárazság miatt még ezek sem fognak életben maradni korunk egyik legtermékenyebb területén.

Indiában akkora lesz a forróság, hogy csak szkafanderben lehet majd kimenni az utcára, a legjobb termőföldeket pedig a sarkkörök környékén találjuk majd. A Föld olyan forró lesz, hogy a most trópusinak számító területeken halálos lesz a meleg, a tengerszint pedig még akkor is sokáig emelkedni fog, ha azonnal leállítjuk a világ károsanyag-kibocsátását.

A kutatók konklúziója szerint még akkor sem vagyunk túl a nehezén, ha valami csoda folytán elérjük a párizsi klímaegyezmény fő célkitűzését, vagyis 2 Celsius-fok alatt tartjuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést. Az extrém időjárási viszonyok ugyanis ebben az esetben is egyre gyakoribbak lesznek az elkövetkezendő évszázadokban. Ezért aztán akkor is szükség lesz távolabbi modellekre, ha ezek kifejlesztése sokkal nehezebb, mint a napjainkban élő emberek számára nem elképzelhetetlenül messze eső 2100-as év.

„Előrejelzéseink és az kormányzással kapcsolatos javaslataink csupán kezdeti kísérletek, amik hosszú időhorizontjuk miatt jelentős fokú bizonytalanságot hordoznak magukban. Ezek az erőfeszítések arra hivatottak rávilágítani, hogy 2100 után kifinomultabb éghajlati és földrendszeri modellezésre lesz szükség, beleértve az ökoszisztéma-javak és -szolgáltatások itt nem vizsgált aspektusaira való összpontosítást is. Munkánk így keretet és alapot biztosít az éghajlatra és a földi rendszerekre gyakorolt hosszabb távú antropogén hatások értékeléséhez, és rávilágít az e területen végzett további munka kritikus szükségességére” – írják.

Fontos megjegyezni, hogy eddig csak a klímaváltozás hatásairól volt szó – a 2100-ra akár 16 milliárd főt számláló emberiség egyéb ténykedései tovább ronthatnak a helyzeten. Aki egyébként kíváncsi arra, hogy az ő irányítása alatt eljutna-e fajunk az évszázad végéig és ha igen, milyen körülmények között, az próbálja ki azt a különleges böngészős játékot, amiről már egy korábbi cikkünkben is írtunk.

Fotók: Getty Images