Hiába terjednek, még mindig nincs elég elektromos autó az utakon

A világszerte vásárolt járművek mindössze 5 százaléka elektromos, és bár ez az arány jelentősen meg fog emelkedni a jövőben, a szakértők szerint sokkal több konnektoros kocsi kellene ahhoz, hogy valóban fenntarthatóbb világban élhessünk.

Az amerikai hatóságok kongatják a vészharangot: ha a dolgok maradnak a mostani mederben, 2050-re az utakon közlekedő személyautóknak mindössze 30 százaléka lesz elektromos, ez pedig nem elég a klímacélok eléréshez.

Pedig a U.S. Energy Information Administration jelentése (amit a Scientific American szemlézett) elsőre nem tűnik vészesnek. Sőt, innen, az öreg kontinensről még hízelgő is kicsit: a szervezet szerint Európában és Kínában már az autóvásárlások 80 százalékát elektromos járművek beszerzése teszi majd ki 2050-ben, azaz búcsút inthetünk a szmogos nagyvárosi levegőnek.

Ennek ellenére az olyan fejlődő régiók, mint Afrika vagy Ázsia egyes részei a prognózis szerint még sokáig rontani fogják a kibocsátási számokat – főleg, hogy a népesség növekedése miatt egyre több jármű lesz az utakon. A másik fontos tényező, hogy amennyiben nő az életszínvonal (márpedig a technológiai fejlődés ezt vetíti előre), sokan elfordulnak az amúgy jóval fenntarthatóbb tömegközlekedéstől és saját autót vásárolnak maguknak.

Ahhoz, hogy a klímacélok elérését az autós közlekedés is elősegítse, drasztikus növekedésre volna szükség az elektromos modellek eladása terén. A fent említett 5 százalékos globális arányszám helyet 2030-ra el kéne érni a 60 (!) százalékot, ezzel együtt pedig 2035 végére teljesen be kellene szüntetni a fosszilis üzemanyagokat használó autók kereskedelmét.

Persze a tisztán elektromos autóknak sem biztos, hogy örülhetünk: az amerikai hivatal úgy számol, hogy amennyiben nem vezetnek be komoly energetikai szankciókat a különböző országok, 2050-re megkétszereződik az emberiség energiaigénye, azaz sokkal több áramot kell majd előállítanunk, mint napjainkban.

Tehát hiába lesz egyre több megújuló energián alapuló módszer (vagy akár veszik át ezek a vezető szerepet), a növekvő igények kiszolgálásához továbbra is szükség lesz földgázra és szénre.

Habár nemrég még Bill Gates is arra biztatta az embereket, hogy vegyenek elektromos autókat, nem mindenki ért egyet azzal a tézissel, hogy a váltás valóban megéri. Japán kutatók arra jutottak, hogy egy személyautó teljes élettartamát figyelembe véve környezetbarátabb megoldás egyszerűen hagyni, hogy addig közlekedjen egy modernebb benzines – vagy akár dízel – autó, ameddig eldöcög, semmint leváltani egy elektromosra csak azért, mert van rá pénzünk.

Utóbbi ugyanis nem csak azt jelenti, hogy hulladék keletkezik – azaz a régi autóval kezdeni kell valamit –, hanem hogy le is kell gyártani az új kocsit, ami rengeteg károsanyag-kibocsátással jár; olyan sokkal, hogy az végül nem éri meg a környezet szempontjából.

Mi több, a hirtelen megnövekedett e-autó-igény maga után vonhatja a gyártók fókuszváltását. Amennyiben a cégek azt látják, hogy az elektromos infrastruktúra a menő, nem foglalkoznak többet a fosszilis üzemanyagot használó járművek hatékonyabbá tételével. A még gyártásban maradt modellek így nem lesznek egyre hatékonyabbak.

És akkor az elektromos autók gyártásához szükséges akkumulátorok előállításának humanitárius oldaláról még nem beszéltünk, pedig az Amnesty International jelentése szerint az ehhez szükséges kobalt kibányászása minden, csak nem emberbarát eljárás. A világ kobalttartalékainak több mint fele Kongóban található, ahol a bányászat sok százezer ember számára az egyedüli megélhetési forrást jelenti.

Csakhogy a bányákban a munka veszélyes. Még felnőtteknek is, a világszervezet szerint azonban már hétéves gyermekek is dolgoznak Kongó egyes bányáiban. A szakmai szervezetek szerint egyértelműen az autógyártók felelőssége, hogy honnan szerzik be a kobaltot. És ha nem lépnek közbe, a feltornászott, fejlett országokból érkező vásárlási igények szó szerint emberéleteket követelnek majd.

Borítókép: Getty Images